Visszatértem.

Sziasztok, íme egy újabb "rész" ha annak lehet nevezni mivel elég kevés lett, de nem véletlen. Direkt így szeretnék, vissza jönni közétek. És természetesen a következő rész sokkal, de sokkal hosszabb lesz ennél.:) 




"-Tessék? Honnan?-nézett ránk furán."
-Hosszú, majd elmesélem-mosolygott Zoera. Emlékszem, régen nekem szólt az a mosoly.Akárhányszor, nevetett vagy mosolygott engem is arra késztetett, nevessek vele.
Mindig feltudott vidítani, még ha csak nem is voltam annyira szomorú.Törődött velem, pont úgy ahogyan most Zoeval.
-Oké-válaszolt Zoe-Indulunk?Lefogjuk késni a filmet-mondta.
-Még csak pár perce vagytok itt , nyugi van-vigyorogtam a barátnőmre-Gyertek be-intettem egyet a kezemmel, és ők természetesen bejjébb jöttek.
Mindannyian a nappaliba mentünk ahol Adam üldögélt.
-Zoe , Cris, ő itt Adam-mutattam be a barátomat.
Chrissel kezet fogott , Zoenak még két puszit adott  (?).Oké...
-Kértek valamit inni?-kérdeztem meg őket.
-Én nem-válaszolt Zoe.
-Mi igen-vigyorogtak a srácok.
-A-a ti hozzatok magatoknak-intettem egyet a kezemmel a konyha felé.
-Te vagy itthon, babám-mondta a drága barátom.
-A kell hozz magadnak! Vili?-mondtam elsőre komolyan, de a mondtat végét elnevettem.
-Én azt akarom hogy te hozz-biggyesztette le ajkait, és közelebb sétált-Na? Kapok?-ölelte át a derekam.
-Ne...-nem tudtam befejezni, mert ajkaival betapasztotta a számat-Bazd meg, beszéltem-mondtam nevetve.
-Csak beszéltél-kacsintott.
Végül nagy nehezen adtam nekik inni, utána pedig elindultunk a moziba.


Zoe

A film számomra unalmasnak bizonyult, de szerencsére nálam volt a fül hallgatóm és jó kislány létemre, elkezdtem zenét hallgatni. Kristóffal végig fogtuk egymás kezét, és mikor valami folytán a kezemmel elkezdtem dobolni az övén, felém kapta a fejét.
-Te komolyan zenét hallgatsz?-döbbent le.
-Nem tetszik a film, valahogy le kell foglaljam magam nem?-kérdeztem mosolyogva.
-Lépjünk le?-húzta föl szemöldökét.
-Csak ha téged sem izgat ez a sza..rossz film-javítottam egyből ki magam.
-Menjünk cica-húzott fel a székből és elindultunk ki a teremből. Fogalmam sem volt, hogy még is merre tartunk, én csak csendben követtem Kristófot, míg végül hirtelen meg nem állt, és én bele nem ütköztem a kő kemény hátába..
-Mi a..-éés félbeszakított.
-Nézd már Zoe, egy kibaszott ugráló vár!-mondta izgatottan-Felmegyünk?
-Ez most komoly?-nevettem.
-Halál komoly. Gyere-rángatott maga után.
-Nagy gyerek-sóhajtottam egy nagyot, és nevetve követtem. Elsőnek is alig akartak felengedni minket, de Kristóf  vonzerejének, és meggyőző képességének hála fel engedtek. De az is lehetséges, hogy csak azért, mert egy szőke liba volt a pénztáros, akit nem érdekelte, hogy fogom a kezét, flörtölni kezdett vele. Öhm, oké, ha ez az ára hogy feljussunk, nem szólok bele az biztos.
-Zoe, az isten szerelmére gyere már fel-mondta ugrálás közben Kristóf.
-Nem maradhatok?-kérdeztem mire lejött értem és felkapott a vállára, végül pedig a várban tett le. Bocsánat, dobott le.
  Nagyon sokat hülyéskedtünk, ennyit még életemben nem nevettem senkin. Mert még egy ilyen örült ember nem létezik a földön, de komolyan.