8.rész

"-Bemehetek?.-nézett fel rám.."
-Kristóf?.-húztam össze a szemeimet.
-Nem.-nevette el magát.-Dom te bolond!.-röhögött.
-Domi te meg mit keresel itt?.-kérdeztem döbbenten.
-Le jössz vagy menjek fel ?.-tért ki  a válasz elől.
-Megpróbálok le menni .-vágtam rá.
Lefelé menet folyton az járt a fejemben hogy mit is keres itt?Szoktunk beszélni meg minden, de azért nem vagyunk olyan barátságban hogy átjöjjön este,kicsit fura.
Anyáék szobája előtt lábujj hegyen lépkedtem hogy még véletlenül se haljanak meg,mert nem kis balhé lenne.
A házból kilépve az ablakomhoz siettem ahol Dominik volt.
-Dom hol vagy?.-suttogtam erre hirtelen a hátam mögé lépett és a derekamra tette a kezét.

-Itt.-súgta és maga felé fordított.Egy más szemébe néztünk percekig,egyikünk sem kapta el tekintetét,és törte meg a pillanatot.
-Hogy,hogy ide jöttél?.-kérdeztem.
-Látni akartalak.-suttogta mire én elmosolyodtam.
-Ennyire hiányoztam?.-mosolyodtam el.
-Ne tudd meg mennyire.-mondta.
-De tudni akarom.Mesélj.-válaszoltam.
-Öö oké.Annyira hogy nem tudlak kiverni a fejemből,minden egyes percben,másodpercben rád gondolok.Arra hogy milyen jó volt veled beszélgetni,táncolni és hülyülni.-magyarázta mire csak értetlenül néztem rá.Jól gondolom hogy ez valami szerelmi vallomás akart lenni vagy én vagyok hülye?.
-Tudom hogy nem beszélgettünk sokat de azt hiszem tetszel Zoe.-fejezte be mire teljesen ledöbbentem.
-Erre most nem tudok mit mondani.-sütöttem le a szemem.
-Nem is kell,még.Tudom hogy nem én tetszem neked hanem Kristóf,de tudnod kellett mert ha nem mondtam volna el örökre megbántam volna.-próbált mosolyt erőltetni.
-Örülök hogy elmondtad.-öleltem meg.-Leülünk?.-mutattam a fa alá.
-Aha.-ment oda.-Mesélj hogy megy a suli.-mondta úgy hogy semmi érzelem nem látszott rajta .Ugyan úgy viselkedett mit egy átlagos barát érzelmek nélkül , csak hát nem az.Sokáig beszélgettünk elmondta hogy milyen  a sulija és azt hogy hogyan telt a napja.Én elmondtam neki mi történt ma Kristóf és köztem , türelmesen végig hallgatott, a végén vigasztalás gyanánt  megölelt.Csupán egy ölelés volt de teli érzelmekkel. Utána mind a ketten szótlanul ültünk és a gondolatainkba mélyedtünk.Én legfőképpen azon törtem magam amit Dominik mondott.Tetszek neki.Én? Egy olyan lány aki azt feleli a vallomásra hogy nem tud rá mit mondani,és még utána is marad , meghallgatja a bánatom,örömöm és velem eggyüt búsul ha kell.Igaz hogy nem ismerjük még annyira egymást de Kristóffal sem, most már nem.És ez mind ő miatta, nem tudom hogy igazak e amiket magáról mondott vagy csupán mind hazugság.Ez a gond a bizalommal,ha valaki becsapja vagy hazudik a másiknak az soha többé nem fog tudni benne úgy megbízni mint azelőtt.
-Mennem kéne.-törte meg a csendet Domi.
-Nekem meg aludnom kéne.De még maradni akarok.-mosolyodtam el.
-Én is .-súgta.
Mindketten egy hangos kiabálásra lettünk figyelmesek ami a házból jött.
Gyorsan felpattantam és beszaladtam a házba Domival.
-Te meg hol voltál Zoe?! Mit képzelsz magadról éjnek éjjelén kiszöksz.-ordított anya.-Méghozzá egy fiúhoz.-nézett a hátam mögé ahol Domi volt.-Köszönj el a barátodtól és menj a szobádba!.-kiabálta.
-Bocsi most mennem kell.-grimaszoltam.
-Tudom.És sajnálom.-sütötte le a szemét.
.Mégis mit?.-mosolyogtam rá.
-Az én hibám hogy anyud kiborult.-mondta és megölelt.-Szia.Majd össze futunk.-vette kifelé az irányt.
-Szia.-köszöntem el.Gyorsan fel szaladtam a szobámba annak a reményében hogy inkább lefekszek aludni,de nem így történt mert anya ült az ágyamon.
-Gyere.-ütögette meg maga mellet a helyet.
-Okéé.-ültem le.-Sajnálom.-fordultam felé.
-Zoe tudod jól hogy nem szeretem ha kiszöktök éjszaka.-mondta mire közbe vágtam.
-Kiszökünk miért többes számba?Hisz csak az udvarra mentem ki.-mondtam.
-Igen tudom.De nem szeretném ha azt csinálnád mint Erik hogy hajnalok hajnalán jössz haza, úgy hogy még azt sem tudjuk hogy elmentél.-mondta nyugodtan.
-Én nem vagyok Erik.-súgtam.
-Tudom.-mondta.-Most aludj.Ó és nem szeretném hogy még egyszer kint legyél éjjel, főleg úgy hogy nem is tudok róla.-mondta és kiment a szobámból.
...
Mivel hajnali kettőkor tudtam elaludni hatkor alig tudtam kikelni az ágyból.
 Lili keltett úgy  hogy ugrált az ágyamon, plusz még visított is hozzá.
-Lili fent vagyok.Ne visíts.-mondtam.
-Akkor kelj fel és öltözz.-kiabálta.
-Jó.-keltem ki az ágyamból.A szekrényemhez vettem az irányt és előkerestem egy fekete farmert hozzá pedig egy Ramones pólót.Magamhoz vettem a ruhadarabokat és bementem a fürdőbe.Miután lezuhanyoztam lementem a konyhába ahol anyáék már reggeliztek.
-Jó reggelt.-köszöntem.
-Jó reggelt.-köszöntek egyszerre.-Zoe kincsem , jössz ma velünk a foci meccsre?.-kérdezte apa.
-Hát..nincsen sok kedvem.-mondtam.
-Hozhatsz magaddal valakit.Lehetőleg valami fiút hogy ne legyek egyedül.-kacsintott.
-Még meggondolom.-mosolyogtam.-Amúgy is kit hívnák meg?.-kérdeztem.
-Kristófot.-vágta rá apa.
-Áá.-fintorogtam mire apa csak felhúzta a szemöldökét amivel a nem tetszését szokta kifejezni.
..
Mikor be értem a suliba egyből a lelátók felé vettem az irányt, ahol a többiek ültek.
-Sziasztok.-köszöntem oda.
-Helló.-köszöntek kórusban és folytatták a beszélgetést.Nélkülem.Fogalmam sincs mi bajuk lehet, még nem csináltak ilyet hogy hozzám sem szólnak, főleg Kriszta.
-Krisztaa.-böktem meg a vállát.
-hm?.-nézett rám.
-Mi a baj?.-kérdeztem.
-Hogy mi a baj?Ugye milyen rossz mikor nem szólók hozzád?Tegnap te is ezt csináltad egész nap.-fordult vissza Kloéhoz.
-Okéé.-reagáltam le, utána pedig  bementem a terembe ahol ott ült egyes egyedül Kristóf.De jó.
Ő is Ramones pólót viselt mint én csak ő hozzá egy világos farmert vett fel, szőke haja szerteszét állt de én tudtam hogy ,reggel gondosan megcsinálta.Szokásos Kristóf , akiktől a lányok csak olvadozni tudnak.Khm köztük én is.
-Hello.-köszönt.
-Hali.-mondtam miközben helyet foglaltam.
-Csörög a telód.-szólt oda.
-Ó tényleg.-nevettem kínosan mivel nem hallottam mert rezgőre volt állítva.
-Halló.-szóltam bele.
-Szia Dom vagyok.-köszönt.
-Szia.-mosolyodtam el.- Hogy hogy felhívtál?-kérdeztem.
-Hallani akartam a hangod.-mondta mire elnevettem magam.
-Tegnap látni akartalak ma meg hallani?.-vigyorogtam.
-Bocsi helyesbítek.Mind a kettő ma volt.-nevettet.-Ma látlak?
-Lehet.De most mennek kell.Szia-köszöntem el.
-Szio.-tette le a telefont. Őszintén szólva jó volt hallani a hangját.
..
Az órák unalmasan teltek így arról nem is számolok be.Mikor haza értem apa bejelentette hogy van egy meglepnie.Vagyis valakit elhívott a meccsre.
Gyorsan meg ebédeltünk és már indultunk is a pályára.Mikor megláttam hogy kit hívott el , az állam szó szerint a talajt súrolta.
-Nee.-mondtam.
-Szia.-köszönt rám Kristóf,igen ő.Apa elhívta mivel nem tudott róla hogy összevesztünk.

Sziaszttooook :D REmélem tetszett ez a rész.
ha tudni szeretnéd mi történt a meccsen Zoe és Kristóf között kövesd a blogot ,hogy véletlenül se maradj le az eseményekről..:D 
Kérdés:Szerintetek mi fog történi /a meccsen/?    <--(irjátok le commentben)